A Rap-r�l:

A rap (vagy rappel�s) egyfajta �nekst�lus, ritmikus dalsz�vegmond�s, k�nt�l�s.^f [1] Az 1970-es �vek v�g�n New York-i lemezlovasok �s a v�ros fekete k�z�ss�ge �ltal kifejlesztett rapzene egy k�nny�zenei st�lus, ahol egy folyamatosan ism�tl�d�, monoton ritmus adja az alapot, amelyre szlengben b�velked�, gyors, g�rd�l�keny, r�mel�, el�re meg�rt vagy improviz�lt dalsz�veget k�nt�l a rappel� szem�ly (rapper).^[2] A rappel�s nem azonos a versmond�ssal, mivel a versmond�ssal ellent�tben a rapet egy �tem ritmus�hoz igaz�tva adj�k el�.^f [3]f [4]

A rappel�s els�dleges �sszetev�je a hiphop �s a reggae st�lusoknak, de jelen van olyan alternat�v rock egy�ttesek zen�j�ben is, mint p�ld�ul a Red Hot Chili Peppers. A ritmikus dalsz�vegmond�s azonban �vsz�zadokkal kor�bbr�l ered. A rap gy�kerei a k�z�pkori nyugat-afrikai griot �nekmond�kig vezethet�k vissza, akik t�rt�neteiket a dobok �s m�s ritmushangszerek �tem�re adt�k el�. Ezt a kapcsolatot t�bb mai hiphop-el�ad�, modernkori griot, �s zenet�rt�neti kutat� is meger�s�ti.

A rap kialakul�sa:

Az 1970-es �vekben a New York-i fekete fiatalok k�r�ben egyre n�pszer�bb� v�ltak a lak�telepeken tartott h�zibulik^[8], ahol a helyi lemezlovasok (DJ-k) az akkoriban n�pszer� funk �s soul zen�ket j�tszott�k a buliz�knak. A jamaikai dub mint�j�ra a DJ-k elkezdt�k k�l�n is lej�tszani a ritmuski�ll�sokat (break) a n�pszer� dalokb�l.^[9] Mivel ezek a ritmuski�ll�sok viszonylag r�vid r�szek voltak egy-egy dalon bel�l, DJ Kool Herc �s m�s lemezlovasok k�t lej�tsz� seg�ts�g�vel hosszabb�tott�k meg ezeket az instrument�lis r�szeket. Az olyan lej�tsz�si technik�k, mint a szkreccsel�s, a beat mixing, �s a beat juggling v�g�l is ennek k�sz�nhet�en alakultak ki.

Ezek adt�k azt�n azt a zenei alapot, amire r�rappeltek az afrikai hangs�lyos r�mel�s �s a jamaikai DJ-k bemond�sainak st�lus�ban.^[9][10] A jamaikai sz�let�s� DJ Kool Herc �s az els� MC-k�nt (a bulikat levez�nyl� Master of Ceremony-k�nt) ismert Coke La Rock szint�n hat�ssal voltak a rappel�s st�lus�ra azzal, hogy egyszer� r�vid verseket ritmiz�ltak a funk dalok ki�ll�saira.^[11] K�s�bb az MC-k egyre v�ltozatosabb el�ad�sm�dokat dolgoztak ki, r�vid r�meket, gyakran szexu�lis vagy durva t�m�j� sz�vegeket �p�tve be m�sorukba, az�rt hogy megk�l�nb�ztess�k magukat a t�bbiekt�l �s sz�rakoztass�k saj�t k�z�ns�g�ket. A korai rapnek r�sze volt az afroamerikai eredet� dozens, amelyben a k�t f�l addig s�rtegeti egym�st k�z�ns�g el�tt, m�g egyik�kn�l elszakad a c�rna �s kit�r az er�szak. A partikon a k�t p�rbajoz� rappelve al�zta egym�st, m�g a t�ncosok ugyanezekre a ritmuski�ll�sokra mutatt�k be a k�z�ns�gnek egyedi mozg�sukat, amely a break t�nc alapjait jelentette.^[12]

Kool Herc & the Herculoids volt az els� csoport, amely elismer�st v�vott ki mag�nak New York-ban,^[11] de id�vel megszaporodtak az MC-csoportok. Ezek gyakran kor�bbi b�nband�k tagjainak egy�ttm�k�d�s�b�l alakultak ki, mint p�ld�ul az Afrikaa Bambaataa alap�totta Universal Zulu Nation csoport, amely ma m�r nemzetk�zi szervezetk�nt m�k�dik. Hab�r t�bb korai MC is volt, akik figyelemre m�lt� sz�l�felv�teleket k�sz�tettek, mint p�ld�ul DJ Hollywood, Kurtis Blow �s Spoonie Gee, de eg�szen az 1980-as �vek k�zep�ig a csoportok domin�ltak.^[13]

A The Sugarhill Gang 1979-es "Rapper's Delight" c�m� dala volt az els� rap/hiphop sz�m, amely beker�lt a Top 40-be az amerikai Billboard Hot 100 sl�gerlist�n.^[14] Hab�r t�bben a The Fatback Band n�h�ny h�ttel kor�bban megjelent "King Tim III (Personality Jock)" c�m� sz�mot tartj�k az els� rapsl�gernek.^[15]

�rdekes m�don a vil�g els�, lemezre r�gz�tett rap-dala Olaszorsz�gb�l sz�rmazik. A egy�bk�nt teljesen m�s st�lusban �nekl� Adriano Celentano 1972-ben adta ki Prisencolinensinainciusol c�m� dal�t, melyet az els� rap-dalnak tekintenek, sok �vvel a m�faj amerikai kialakul�sa el�tt.

Forr�s:hu.wikipedia.org