|
A kislemez (angolul single) elklnlt zeneszmo(ka)t tartalmaz rvid zenei kiadvny. Megjelensi formi: vinyl (n. „bakelit”), kazetta, CD, promcis CD (kereskedelmi forgalomban nem kaphat), VHS-kazetta, DVD, digitlis formtumok (MP3, ogg stb.); az utbbiak az internet hasznlatnak ltalnoss vlsa ta terjedt el. Az jabb kelet terminolgiban szintn kislemeznek neveznk – br fizikai rtelemben nem lemezrl vagy ms, hozzfrhet vagy megvsrolhat adathordozrl van sz – minden olyan dalt, illetve videoklipet, amelyet – ltalban egy album promcija keretben – adott idszakban jtszanak a msorszrk (ennek angol megnevezse a radio single).
A kislemezek ltalban 2–4 zeneszmot, vagy – tbbnyire – egy adott zeneszm feldolgozsait (remixeit) tartalmazzk. Egy adott kislemezt tbb eltr formtumban is kiadhatnak.
Br a kislemezek jval elbb lteztek, mint a nagylemezek, kiadsuk elsdleges clja ma inkbb ltalban a valamivel ksbb megjelen nagylemez reklmozsa, a hallgatkznsg rdekldsnek felkeltse, egyszval a promci. Emellett fontos szerepe van a marketingben is, ugyanis a kislemezek eladsi s npszersgi mutati – belertve a rdis s televzis slgerlistkat – hatrozzk meg rszben az album sikeressgt s a kiad tovbbi marketingpolitikjt. Egy zenei albumhoz ltalban 2–4 kislemezt szoktak kszteni. Mindazonltal, kislemezek nagylemez nlkl is megjelenhetnek olyan esetekben, amikor az elad j zeneszmot kszt, azonban teljes album kiadst nem tervezi.
Az els kislemezek n. 7" bakelit kislemezek voltak, melyek mindkt oldaln (A s B oldal) egy-egy dal szerepelt. Az 1980-as vekben terjedtek el a maxi kislemezek, melyek ugyangy 12"-es bakelitlemezen jelentek meg, mint az albumok, s tbbnyire 3-4 dal volt rajtuk. Ezek nevbl ered a (tulajdonkppen helytelen) maxi CD kifejezs, melyet ma Magyarorszgon gyakran hasznlnak kislemezekre.
|