|
A nagylemez (vagy zenei album) tbb dal gyjtemnye, melyet kereskedelmi cllal hoznak forgalomba. Leggyakrabban zletekben ruljk, de sok kevsb hres mvsz koncerteken vagy az interneten terjeszti albumait.
A korai „albumok” klsleg a knyvekre hasonltottak. Tbb 78-as fordulat lemez mellett fnykpeket is tartalmaztak.
Angol nyelvterleten a „record album” kifejezs onnan ered, hogy a 78 fordulatszm hanglemezeket egy fotalbummal egytt rustottk. Az els gyjtemnyt, amit „album”-nak neveztek, Csajkovszkij Ditrje volt; ez 1909 prilisban jelent meg ngy lemezen, az Odeon Records kiadsban. ra 16 schilling volt – 2005-s rra tszmtva nagyjbl 56 font (101 dollr).
1948-ban a Columbia Records elksztette az els 30 cm (12 inch) tmrj, 33⅓ fordulatszm, mikrobarzds hanglemezt. Mindkt oldalra 23 percnyi zene frt, pont annyi, mint a rgi tpusakra, gy ezeket is „album”-nak neveztk. Az ezt kvet vtizedekben az tlagosan 12 dalt tartalmaz album vlt a meghatroz kereskedelmi formtumm (a dalok szma eredetileg a szerz tiszteletdjtl fggtt).
Ma – mivel mr a hanglemez kiment a divatbl – az album megnevezs brmilyen hangfelvtelre vonatkozhat, legyen az kompaktlemez, MiniDisc, magnkazetta vagy MP3 album. A bort szintn szerves rsze az albumnak.
Az j technolgia biztostotta nagy kapacits miatt ma is vita trgya, hogy milyen hossz egy album. A brit slgerlista szablyzata szerint egy hangfelvtel akkor szmt albumnak, ha legalbb ngy dalt tartalmaz, vagy msorideje minimum 20 perc. Az ennl rvidebb felvteleket kzplemeznek nevezik (EP, az angol „extended play” rvidtse); a kzplemez a kislemeznl hosszabb idtartam hanglemez. Msik elfogadott megnevezs a „mini-album”.
Ha egy album hosszabbra nylna a kelletnl, az elad dupla albumot is kiadhat, melyben a kt album egyazon csomagolsban tallhat.
Sok elad megjelentet retrospektv kiadsokat, melyek egy klnleges tervezs, tbb CD-t tartalmaz „dobozban” kerlnek a boltokba. Ezeket box setnek nevezik.
|